Miért fontos, hogy a levegő, amit belélegzünk, tiszta legyen? Hozzájárul-e a tiszta levegő ahhoz, hogy egészségesek legyünk? Vajon hányszor veszünk levegőt egy perc alatt? Tízszer, esetleg százszor? Csak 16-szor, és nagyon fontos, hogy az jó minőségű legyen. Ki lakik olyan lakásban, ahol központi fűtéssel, radiátorokkal fűtenek, és ki olyanban, ahol a kandalló, a cserépkályha vagy a kazán adja a meleget télen? Akinél kandalló van, ott mit raknak a szülők, nagyszülők a fűtőalkalmatosságokba? Egyed László tűzoltósági felügyelő kérdései csak úgy záporoztak a Reményik-iskola másodikosai felé. És érkeztek a válaszok sorban: kiderült, hogy sok család él központi fűtéses otthonban, ugyanakkor sokan használnak cserépkályhát, kazánt is, és fát, papírt, háncsot, szenet raknak ezekbe, azzal fűtenek.
Egyed László hagyta a gyerekeket gondolkodni, válaszolni a saját ritmusukban, majd közösen fogalmazták meg, hogy a lakosság, értve ez alatt őket és a szüleiket is, nagyon sokat tehetnek a tiszta levegőért. A kicsiknek nyilvánvalóvá vált: otthon nem szabad a kazánban, cserépkályhában a háztartási hulladékot elégetni. Példákat is mondtak: zsebkendőt, műanyagot, zacskót, kiürült tejesdobozt, mosószeres flakont, PET-palackot, műanyag tojástartót tilos a tűzre dobni. Átlátszó sárga zsákot mutatott nekik az előadó – bebizonyosodott, hogy a gyerekek többsége ismeri, használja ezt otthon –, amelyre fel van írva, hogyan kell gyűjteni a szelektív hulladékot. Ezzel egyrészt a környezetünket védjük, a környezetszennyezés ellen teszünk – havonta egyszer elszállítják a zsákokat, a tartalmukat különválogatják, és újra feldolgozhatóvá, hasznosíthatóvá válnak a palackok, műanyag dobozok, ahelyett hogy az erdőszélen, a kályhákban kötnének ki, vagy a szeméttelepek telnének fel velük olyan hamar.
Másrészt, ahol a kazánba dobják a háztartási szemetet, ott a műanyag elégetésével a levegőt szennyezzük. A szennyezett levegőt belélegezve ártunk a saját egészségünknek, asztmás betegek lehetünk, hívta fel a hallgatóság figyelmét az interaktív óra vendége. Elmagyarázta azt is, hogyan kapcsolódik mindehhez a tűzoltóság: a műanyagok égetésével a kémény elszennyeződhet, korommal telítődik fel. Ha lerakódik a kéményben a korom, tűz keletkezhet, ha pedig kigyullad a kémény, attól meggyulladhat a tető. Különösen veszélyes, ha ezt észre sem veszik az otthon tartózkodó háziak.
Játékos formában mondta ki Egyed László, hogy miért fontos, hogy szelektíven gyűjtsük a hulladékot, és mik a hulladékok eltüzelésének veszélyei. A tudnivalókon kívül apró ajándékokkal is készültek a gyerekeknek a katasztrófavédelmi igazgatóság munkatársai: kifestőket, tolltartót, tornazsákot, kulacsot, színes ceruzát, radírgumit kaptak. Mindenkinek osztottak szórólapot is, az előadó azt kérte a kisdiákoktól, hogy vigyék haza, mutassák meg otthon a szüleiknek, és mindenki mesélje el este, mi mindent hallottak a tűzoltóktól.
Tegnap a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2/A osztályos diákjaihoz látogattak az igazgatóság munkatársai a katasztrófavédelem és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. közös kampányában, de az igazgatóság mindhárom kirendeltsége meglátogatja majd a területükön lévő általános iskolákat. A gyerekek a kampány egyik legfontosabb célcsoportja, a szervezők abban bíznak, hogy a tudást kellőképp magukba szívják, majd a szüleiket bevonva azt tovább is adják. A családok tudatos életvitelükkel jelentősen csökkenthetik a tűzesetek kialakulását. Az élet védelméért és a környezet biztonságáért szervezett Ne gyújtsa, gyűjtse! kampányra azért van szükség, mert a háztartási hulladék kezelésének problémái és az emberéleteket követelő szén-monoxid-mérgezések és lakástüzek az eddigieknél is erőteljesebb fellépést sürgetnek. A szakemberek célja, hogy arra ösztönözzék az embereket: ahelyett hogy mindenféle hulladékot elégetnek, gyűjtsék azokat szelektíven.
.png)
